Bár nagyon kevesen ismerik, mégis érdemes említést tenni erről az aranyos, nálunk Magyarországon még szinte újdonságnak számító apró kis hörcsögről, a roborovszki törpehörcsögről. A jelen pillanatban még alig ismert kis állatka ettől függetlenül úgy néz ki, nagyon is sikeres jövő előtt áll, már ami a népszerűséget illeti.
Vajon miért tartják úgy sokan, hogy ez az apró rágcsáló hamarosan olyan nagy népszerűségnek örvend majd? Feltehetően azért, mert minden olyan állat, amely valamilyen szempontból eltér többi, megszokott tulajdonságokkal rendelkező rokonától, különlegességnek kezd számítani, mint ahogy a roborovszki hörcsögnek is van egy ilyen nem mindennapi jellegzetessége. Ez pedig nem más, mint az, hogy ez a hörcsög, mely talán a legkisebb méretekkel rendelkezik, valósággal minihörcsögnek számít. A teljesen kifejlett példány mérete 7,5-9 cm között mozog, a farkincájuk hossza is csupán 0,8-1 cm közötti.
Kicsi méreteik ellenére a szemük és a fülük nagy és kifejezetten feltűnő. Nagyon lágy és puha tapintású a bundájuk, mely a hátukon zsemlebarna, a hasukon és a torkukon fehér színű. Vastag bundájuknak köszönhetően akár a mínusz 15 fokos hideget is könnyedén átvészelik.
Ez az apró kis teremtmény Oroszországból, annak is a Mongóliával és Kínával határos részeiről származik, onnan került Európába. Eredetileg a félsivatagos és a sztyeppés vidékek lakója. Itt 30-50 cm mélyen a föld alatt, kis kotorékban él, aminek érdekes módon két kijárata van. A nagy szem és fül feltehetően arra szolgál, hogy általában hajnalban és alkonyatkor a legéberebbek, amikor is különösen szükséges a jó halló-, és látószerv.
Kis barátaink május és szeptember között szaporodnak, ekkor hozzák világra átlagosan 5-6 ici-pici kis utódukat. A mama 20-22 napig hordja a pocakjában a kicsinyeket.
Tartásuk nagyon egyszerű, mivel picik, így elegendő mindössze egy körülbelül egy 6-8 négyzetdeciméternyi alapterület, ha párban tartjuk őket. A legjobb, ha alájuk finom faforgácsot vagy fűrészport teszünk. Ha már jó előre gondolunk a szaporodásukra is, akkor a terráriumba tegyünk nekik egy kis odút is, melyben majd kényelmesen elfér a mama és a picik.
S végül egy nagyon lényeges szempont az, hogy mivel etessük törpekedvencünket. A lehetőségek sora hosszú, így kínálhatunk nekik kölest, búzát, napraforgómagot, friss és szárított gyümölcsöt, diót, mogyorót, csipetnyi túrót, sajtot, lisztkukacot, szöcskét, tücsköt és zöld salátát.
S ha már ennyi mindent tudunk erről a ritka hörcsögfajról, akkor említsük meg azt is, milyen a természete! A legalapvetőbb tulajdonságuk a bizalmatlanság és a gyanakvás, így elég nehezen szelídíthetőek és nagyon félénkek.
Azt sem nagyon kedvelik, ha kézbe vesszük őket, ilyenkor idegesek és nyugtalanok lesznek. Annak ellenére azonban, hogy ennyire tartózkodóak, egyáltalán nem harapnak. Talán, ha egészen pici koruktól szoktatjuk magunkhoz, érhetünk el némi eredményt. Mivel igen ritka faj még nálunk, a beszerzése sem túl egyszerű, s a szaporításuk sem könnyű.
Mégis bizonyos, hogy egyre keresettebb lesz és egyre több kisállat kereskedésben meg lehet majd vásárolni ezt a nehezen kimondható nevű, édes kis hörcsögöt, a roborovszki törpehörcsögöt.
Jóllehet még alig ismerjük, mégis említést kell tennünk az újdonságnak számító és valószínűleg nagy jövő előtt álló terráriumi törpe emlősről, a roborovszki hörcsögről!
Meglehetősen távolról, Oroszország Kínával és Mongóliával határos területéről került Európába, majd hozzánk is. Eredeti élőhelyén főleg a sztyeppes, félsivatagos részeket lakja.
Rendszertanilag a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozik.
Vajon miért jóslunk nagy jövőt e pompás külsejű törpének? Azért, mert a hörcsögök között talán ezek fejlődnek a legkisebbre, és így valóságos "minihörcsögöknek" számítanak: a teljes kifejlett állatok testhosszúsága legfeljebb 7,5-9,2 cm, a farok hossza is csupán 0,8-1,1 cm. Szemük és fülűk - a testhez viszonyítva - nagy és feltűnő. Nyilván azért, mert leginkább alkonyatkor és hajnalban vannak ébren, és ilyenkor hasznos a jól fejlett halló- és látószerv. Hátukat zsemleszínű, torkukat és hasukat fehér, igen finom tapintású szőrzet borítja. Ez a bunda alkalmas arra, hogy még a mínusz 15 °C-os hidegben is vígan éljenek, ha kotorekukból a felszínre másznak.
Lelőhelyükön föld alatti kotorékokat készítenek maguknak, amelyek mindössze 30-50 cm mélyen vannak a föld felszíne alatt, és rendszerint két kijáratuk van.
Májustól szeptember végéig szaporodnak. A nőstények 20-22 napig vemhesek. Egy-egy fialáskor 3-9 utódot hoznak a világra. Az átlagos alomszám 5-6 egyed.
Mivel valóban törpe állatokról van szó, terráriumi elhelyezésük is meglehetősen szerény. Egy-egy párnak elegendő 6-8 dm2-nyi alapterület. Férőhelyük talaja lehet finom faforgács, fűrészpor. Gondolva esetleges szaporodásukra, egy odút is ajánlatos terráriumukban elhelyezni. Ez akkora legyen, hogy a nőstény és néhány utódja kényelmesen elférjen benne.
Táplálásukra nagyszerűen megfelel a köles, a búza, a napraforgómag, a friss és szárított gyümölcs, a dió, a mogyoró, csipetnyi túró, sajt, egy-egy lisztkukac, szöcske, tücsök, zöld saláta.
A roborovszki hörosögök egyelőre nehezen szelídülnek, és még a fiatal példányok is gyanakvók, félénkek: egyáltalán nem kedvelik, ha simogatják, netán kézbe veszik őket. Ilyenkor nyugtalanok, idegesek és mindenáron menekülni próbálnak. Ennél fogva velük kapcsolatban igencsak igaz az a mondás, mely szerint "mindent a szemnek és semmit a kéznek"! Bár tartózkodó állatok, nem harapósak!
Mivel még újdonságnak számítanak, és aránylag nehezen szaporíthatók, beszerzésük egyelőre nem a legkönnyebb. Néhány terrarista és állatkereskedés azonban időről időre már forgalomba hozza ezeket az állatokat.
Származás:
A Roborovszki törpehörcsög Oroszország Kínával és Mongóliával határos területéről származik. Eredeti élőhelyén főleg a sztyeppés, félsivatagos részeket lakja. Rendszertanilag a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hörcsögfélék (Cricetiade) családjába tartozik. A kifejlett állatok hosszúsága legfeljebb 6-7 cm, a farok hossza is csupán 0.5-0.8 cm. Szemük és fülük - a testhez viszonyítva - nagy és feltűnő. Nyílván azért, mert leginkább alkonyatkor és hajnalban vannak ébren. Egyetlen színben léteznek: hátukat szürkés zsemleszínű, torkokat és hasukat fehér, igen finom tapintású szőrzet borítja. A bundájuk alkalmas arra, hogy még a mínusz 15 fokos hidegben is vígan meglegyenek.
Elhelyezés:
Lelőhelyükön föld alatti kotorékokat készítenek maguknak, amelyek mindössze 30-50 cm mélyen vannak. Terráriumi elhelyezésük nem igényel nagy helyet. Egy-egy párnak elég egy 30-35 cm hosszú és legalább 25 cm magas (bár a 25 cm-es magasságnál rácsos tetővel kell rendelkeznie) terrárium. Szobahőmérsékleten, jól érzik magukat, de a hirtelen hőmérsékletváltozásra és a huzatra érzékenyek. Melléképületben is elhelyezhetjük őket, csak vigyázni kell, hogy a hőmérséklet télen se szálljon 10 fok alá. A helyiség jól szellőző és huzatmentes legyen. Alomként faforgácsot használhatunk, amit legalább kéthetente cseréljünk. Tegyünk be neki(k) egy házikót is, mivel ők nappal alszanak és szeretnek ilyenkor és a kölykök nevelésekor is ebben tartózkodni! Fadarabokkal, faágakkal is változatossá tehetjük állataink férőhelyét. A rágcsálás elfoglaltságot jelent, és az állandóan növő fogakat is koptatja. Építhetünk neki(k) alagutakat, esetleg időnként betehetünk neki(k) egy mókuskereket. Nem verekszenek, ezért több, akár 10 példányt is együtt tarthatunk. Ha már egy párnál több tartózkodik a terráriumban, akkor nem szaporodnak!
Táplálás:
Vizet szinte egyáltalán nem isznak, a folyadékot a lédús zöldfélékből nyerik. Nyáron, ha nagy a meleg és nem tartózkodunk otthon egy-két napig, akkor használhatunk önitatót. Lehetőleg kifejezetten hörcsögök számára gyártott mag- vagy tápkeveréket használjunk. Ezzel sok problémát megelőzhetünk! Biztosítsunk számukra mindig friss zöldféléket! Nemcsak a folyadék biztosítása miatt! Legjobb a szabadban (tiszta helyről!) szedett fű, pitypanglevél, tyúkhúr, egyéb kerti gyomok, de adhatunk almát, görögdinnyét, sárgarépát, paprikát, paradicsomot, céklát, marharépát, uborkát és sok más gyümölcs- és zöldségfélét. Hetente kétszer-háromszor adjunk nekik állati eredetű fehérjét tartalmazó ételeket. Ez lehet sajt, túró, lisztkukac, szöcske, főtt csirkecsont, u.n. dropszok, stb.
Ápolás:
A Roborovszki törpehörcsög szőrével nincs teendőnk. Ha vérző, gennyes sebeket találunk rajta, nem eszik, gubbaszt, akkor mindenképpen keressünk fel egy állatorvost!
